Momo világa

Émile Ajar: Előttem az élet

Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

Nehezen lendültem bele a stílusba. Lehet, hogy 10 évvel ezelőtt nem lett volna vele gond, most kicsit nehezen fogadtam be az elején. De aztán teljesen elsodort, ittam a szavait, és közben igyekeztem a remek fordításnak köszönhetően elveszni a szavakban, kicsit a felszínen maradni, jól szórakozni, és nem belegondolni abba, hogy miről is szól a könyv valójában. Mivel a valóság már korántsem annyira mulatságos, mint ahogy azt 14 éves Momo szavai próbálják velünk elhitetni.

9/10

Élet a hárem után

Peter Prange: Az utolsó hárem

A cserkesz Fatma és az örmény Elisa testi-lelki barátnők. Egy kurd robbantás következtében a kis török falu lakossága elpusztul, s a magukra maradt kislányokat a szultán háremébe viszik. Itt, a háremben válik felnőtté a két lány, miközben kiismerik a szeráj életének minden csínját-bínját. Megtanulják, hogyan kell viselkedni a szolgálatukra és őrzésükre kirendelt eunuchokkal, és hogyan kell túljárni társnőik eszén, hiszen ebben az aranyketrecben több száz szebbnél szebb ápolt nő csak azt várja, hogy a szultán rátekintsen, és éjszakára magához hívja. A gyönyörű Fatma hárembeli neve Fatima lesz; ügyes mesterkedésekkel sikerül felkeltenie a szultán érdeklődését. Ő lesz az uralkodó első számú kegyencnője. Elisának különös tehetsége van a zenéhez. Ő a szultán felolvasója, levélírója, nő létére az uralkodó egyik bizalmi embere. Ezzel ő is kivívja társnői irigykdését. A hárem zárt luxusvilágában kegyetlen harcok dúlnak. Amikor Fatima a szultán gyermekével terhes lesz, kegyvesztett társnője az anyaszultána hallgatólagos jóváhagyásával megmérgezi riválisát. A bátor Elisa becsempészi a hárembe Félixet, a német orvost, aki megmenti Fatimát és a születendő gyermeket is. 1918-ban Törökországban elűzik a szultánt, és szélnek eresztik a háremhölgyeket. Elisa és Fatima nehezen igazodik el a számukra ismeretlen, kinti világban, útjaik elválnak egymástól... Peter Prange regénye a nemzetközi és a németországi sikerlistákat vezeti.

Rettenetesen szenvedtem ettől a könyvtől, pedig témáját tekintve nagyon csábító volt. Kifejezetten tetszett Kenize Mourad Szultána c. könyve, és valami hasonló élményre vágytam. Hát nem kaptam meg, és azt hiszem ez a könyv most el is vette egy időre a kedvem más hasoló témájóaktól. Igazából nem tudom megmagyarázni, mi volt vele a bajom, egyszerűen idegesített, nem szerettem egyik női főszereplőt sem, nem érdekelt, hogy mi lesz velük. A történelmi vonatkozások kuszák voltak, nagyok voltak az ugrások. Egyszóval rossz volt.

2/10

Vallások harca szerelmi köntösben

Erich Segal: Hívő lelkek

"Három fiatal történetét beszéli el a regény. Deborah és Daniel egy rabbi gyermekeiként ortodox zsidó családban nőnek fel, mígy a hozzájuk csapodó Timothy ír származású katolikus. Hogyan élnek New Yorkban, hogyan cseperednek, hogyan válik egyre inkább sorsukká, hogy milyen családba születtek, mit jelent számukra az örökölt vallás és vallásos életforma? A regény elsősorban a vallási ellentéteket dolgozza fel, amelyből azonban nem hiányzik a Segaltól megszokott szenvedélyes szerelmi szál sem."

Az eddig általam Segaltól olvasott könyvek mindegyike nagyon tetszett, különösen az Orvosok és Az évfolyam. Témáját tekintve ez a könyv sem volt csalódás, annál nagyobb volt viszont a fordításban. Tandori stílusa számomra olvashatatlan, néha az az érzésem, mintha az eredetiben nem is az lett volna leírva (bár azt nem olvastam), csak azért írta oda azt a gondlatot, hogy bizonyos cirkadalmas, régies kifejezéseket használhasson. Különösen idegesítő volt, hogy a néha túlzó műrégies nyelvezetet a kor sem indokolta, amelyben a cselekmény játszódik.

5/10